Melyik az a húsvéti sütemény,

amiért büntetés járt?

Melyik az a húsvéti sütemény, amiért büntetés járt?

Te már hallottál a Hot Cross Bun-ról?

 

Nem csoda, ha még nem, hiszen nálunk kevésbé ismert ez a fajta sütemény, ami édes kalácstésztából készül, telis-tele mazsolával.

 

A formája leginkább zsemlére hasonlít, de nem zsemle, nem is briós. Golyó alakúra formázott tésztabuci, amit az angolok bun-nak hívnak. Ennek a húsvéti változata kereszt alakú díszítést kap a tetejére – így lesz a sütemény hot cross bun.

 

Ez a kereszt eleinte csak egy késvágással került a tésztára, később azonban magából a tésztából formázták meg. A mai modern időkben már készítik cukormázból, de még akár csokoládékrémből is.

 

Miért van kereszt a Hot Cross Bun tetején?

Ezt az ízletes, mazsolával teli kalácsfélét a nagyböjti időszakban, kifejezetten a húsvétot megelőző nagyhéten szokás elkészíteni. Évszázados szokás kereszttel megjelölni a tetejét. De nézzük, milyen hagyományok, legendák keringenek a hot cross bun körül. Mert kétségtelen, hogy évszázadokra visszanyúló története van.

A pogány szászok a tavasz kezdetét, Eostre istennőt ünnepelték a nevezett süteménnyel. A húsvét angol elnevezése – Easter – is vélhetően innen ered. A kereszt a természet újjászületését jelképezte, a négy negyed pedig a négy évszakot, az élet körforgását szimbolizálta.

A keresztények a keresztre feszítést látták a zsemle formájú péksüteményben. Így a pogány hagyományokat felváltva, Krisztus feltámadását jelentette a díszítés a kalácson. A XII. században egy szerzetes jelölte először kereszttel az édes zsemlét, amelyet nagypénteken sütött a közelgő húsvéti ünnepre. A hot cross buns ezzel hamar nagy népszerűségre tett szert és készítése elterjedt a lakosság körében, az ünnepek kifejezett szimbólumaként.

Az 1700-as években tesznek róla először említést egy írásos dokumentumban Szegény Robin Almanachjában (Poor Robins Almanac) – “Good Friday comes this month, the old woman runs, with one or two a penny hot cross buns.” – E hónapban lesz nagypéntek. Az öreg asszony, egy- kétpennys hot cross bunnal szaladgál.

Ez a kis szatirikus versike lett az alapja a későbbi rigmusnak, amit a kofák kiáltoztak, mikor hot cross bunt árultak a piacon. Ebből ered a mostanra már gyerekdalként ismert strófa:

 

Hot cross buns, hot cross buns!
One a’penny, two a’penny, hot cross buns!
If you have no daughters, give them to your sons,
One a’penny, two a’penny, hot cross buns!’

 

Legendák és néphiedelmek a Hot Cross Bun-nal kapcsolatban

A sütemény körül rengeteg legenda és néphiedelem kering még a mai napig is. Lássunk ezek közül néhányat:

– Ha a konyha gerendájára nagypénteken felakaszt a háziasszony egy hot cross bunt, az egész évben friss marad. A kis zsemlét minden évben, nagypénteken kell újra cserélni. Az év során a hot cross bunt apróra morzsolva, vízzel elkeverve gyógyszerként használták. De a buci szerencsét is hoz, mivel a házban készített élesztős tészták majd mind szépen meg fognak kelni.

– A megszentelt kereszt jel miatt, a konyha gerendára fellógatott péksütemény távol tartja a gonoszt a háztól. Más hagyományok szerint megvéd a konyhai tűzesetektől is. Valamint az adott konyhában sült kenyér mindig ízletes lesz majd. A hajósoknak azért adtak ilyen zsemlét, hogy megvédje őket a hajótöréstől.

– Azok között, akik egymással megosztanak egy hot cross bunt, mély barátság fog kialakulni. A kötelék egész évben szoros lesz.

– 1592-ben I. Erzsébet királynő egy dekrétumot adott ki, amelyben az állt, hogy a hot cross bun olyan mértékben szent és különleges péksüteménynek számít, hogy kizárólag csak húsvétkor (nagypénteken), karácsonykor, illetve temetések alkalmából lehet azt árusítani és készíteni. Amennyiben valakit rajtakaptak azon, hogy más napokon süt ilyen kalácsot, a hot cross bunokat elkobozták tőle és arra kötelezték, hogy a település szegényei között ossza szét. Ezzel a rendelettel azt érték el végül, hogy a kis bucikat inkább magán házakban, otthonokban sütötték.

Hot Cross Buns recept

Maga a recept viszonylag egyszerű, kelt tészta. Bátran fogjunk neki és süssük meg a gyerekekkel a család örömére húsvétra, vagy bármikor, amikor időnk és kedvünk támad. Nem kell félnünk már Erzsébet királynő szigorától. Most már senki nem fog ezért minket megbírságolni.

 

Hozzávalók:

240ml tej
11,5dkg vaj
7,5dkg kristálycukor
1 teáskanál só
1 tojás
45dkg liszt
1 teáskanál narancshéj
1 teáskanál fahéj
1 csomag – 7g szárított élesztő
7,5 dkg mazsola

 

Pasztához:
12dkg liszt
2 evőkanál kristálycukor
hideg víz – evőkanalanként adagolva – amíg sűrű pasztát kapunk

Cukormáz
2 evőkanál forró tej
2 evőkanál kristálycukor

 

Elkészítés

A tejet tegyük egy kis lábasban a tűzhelyre és adjuk hozzá a vajat. Arra ügyeljünk, hogy a tej ne forrjon fel, csak forrósodjon át, közben a vaj is elolvad. Ha a tej elég forró, vegyük le a tűzhelyről. Adjuk hozzá a vajas-tejes keverékhez a kimért cukrot és sót. Ezek is szépen felolvadnak majd. Hagyjuk ezt langyosra hűlni.
Közben mérjük ki a lisztet és adjuk hozzá a narancshéjat (kezeletlen narancsét, vagy pedig szárítottat), a fahéjat és a szárított élesztőt.

Amikor a tejes mix langyosra hűlt, keverjük el benne a tojást. Gyorsan dolgozzunk, nehogy kicsapódjon a tojás. Utána keverjük el az elegyet a liszttel. Jól dolgozzuk át, akár fakanállal. Eleinte ragacsos lesz, adhatunk még hozzá lisztet, hogy szépen összeálljon a tészta.

Ha már összeállt a buci kezdjük el kézzel gyúrni – kb. 5 percig. Jól gyúrjuk át, majd adjuk hozzá a kimért mazsolát és gyúrjuk még tovább. A gyúrást robotgép dagasztókarjával is végezhetjük, ha nincs épp kedvünk kézzel gyúrni a tésztát.
A kész bucit – letakarva, meleg helyre tegyük félre kelni, kb 1-1,5 órára.

Amikor a tészta megkelt, gyúrjuk át még egyszer és készítsünk 12 db bucit belőle.
A tésztagolyóinkat helyezzük egy sütőpapírral kibélelt tepsire (20x30cm) – de hagyjunk közöttük helyet, mert össze fognak nőni a következő kelesztés és a sülés során.

Készítsük el a lisztes-vizes pasztát. Ebből fogjuk a kereszt-mintát a bucikra rajzolni.
Keverjünk a cukros lisztes elegyhez evőkanalanként annyi vizet, hogy egy sűrű, habzsákból jól nyomható masszát kapjunk. A pasztát tegyük habzsákba és nyomjunk a bucikra egy keresztet – legpraktikusabban végighúzunk minden soron hosszában egy csíkot, utána pedig keresztben, így minden bucin kirajzolódik a kereszt.
A kész zsemléket hagyjuk kelni még további 1 órán át.

Tegyük őket előmelegített, 175 fokos sütőbe sülni kb. 30 percre – közben nézzünk néha rá. Ha a teteje szép aranybarna, és az alja kopogtatva kissé kongó hangot ad, akkor elkészült. Vegyük ki a sütőből
A kész süteményeket még melegen kenjük le a cukros tejes mázzal. Ettől a bucik szép fényes bevonatot kapnak. Ez után hagyjuk szépen kihűlni.

A legfinomabb, ha még melegen (na, jó, a gyomrunk számára kedvezőbb megoldásként langyosan) fogyasztjuk kis teavajjal megkenve.

Sütés közben pedig közösen is elénekelhetitek a dalt, amelyet itt találtok:


Arról, hogy miért és hogyan érdemes együtt sütni gyerekekkel ITT olvashatsz. Ha pedig húsvéti szokásokról, érdekességekről szeretnél megtudni többet, arról ITT írtunk. 

Vidám sütögetést és jó szórakozást!

A cikk szerzője: Márk Sarolta

Vélemény, hozzászólás?

Az oldal sütiket használ, hogy a legjobb élményt nyújtsa. Az Sütik elfogadása gombra kattintva fogadhatja el.