Miért és hogyan vigyázzunk a földünkre?

Miért és hogyan vigyázzunk a Földünkre?

Április 22-én ünnepeljük a Nemzetközi Föld Napját.

Az amerikai kezdeményezés 1970-ben indult, amikor Denis Hayes, akkor még egyetemi hallgató, mozgalmat indított el a Föld védelmében, az ökológiai válság megállítására. Azóta Hayesből az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Hamarosan szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A Föld Napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
 

Magyarországon 1990 óta rendezik meg, mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált hazánkban.
 

A Föld napja cselekvő ünnep – ami mindannyiunk jövőjéről szól és ezért mindannyiunknak tennünk kell valamit annak érdekében, hogy megállítsuk a környezetünk, az élőhelyünk pusztulását, pusztítását. Mindenki egy kicsi láncszem. És itt fokozottan érvényes, hogy a sok kicsi sokra megy.
 

Az idei évben a „Műanyagmentes világ” kerül a középpontba.
 

Néhány érdekesség a földünkről számokban.

 

  • évente kb. 27.000 fát vágnak ki csupán azért, hogy a mai civilizált embernek wc-papírja legyen
  • egy szemétbe dobott üvegpalack nagyjából 4000 év alatt bomlik le, amúgy remekül újrahasznosítható lenne
  • egy sima pamut póló elkészítéséhez 2700 liter, 1 kg learatott búzához 1000 liter és 1 kg marhahús előállításához 13.000 liter vízre van szükség mind eközben a Föld teljes vízkészletének csupán csak 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra, 97%-a sós víz (tenger, óceán), 2%-a fagyott állapotú, azaz jég
  • a papírt maximum 6-szor lehet újrahasznosítani, utána már annyira elvékonyodnak a rostok, hogy használhatatlan minőségűvé válik a belőle készült re-papír
  • percenként 100 hektárnyi esőerdőt irtanak ki, melynek következtében évente nagyjából 50.000 esőerdőben élő faj hal ki. Ez azt jelenti, hogy naponta kb. 137 faj tűnik el a föld felszínéről
  • egy eldobható pelenka 250-500 év alatt semmisül meg
  • az Egyesült Államokban minden harmadik hónapban annyi alumíniumhulladékot dobnak szemétre, amiből az ország egész kereskedelmi repülőflottáját fel lehetne építeni
  • a tengerekbe és óceánokba dobált műanyag hulladékok következtében évente mintegy 1 millió tengeri/óceáni élőlény pusztul el
  • a földön található legöregebb, ma is élő fa mintegy 4600 éves
  •  

    Ezek döbbenetes tények, elképesztő számok. Na, de mit tehetek én?

     

    A környezetvédelmi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Minden apró lépésekkel kezdődik. Pár egyszerű, odafigyelést igénylő tettel könnyedén zölddé válhatunk mi is és kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.
     

    A 4 legfontosabb lépés a következő:

     

    1. Sétálj! – Biciklizz, használj környezetkímélő közlekedési eszközt, tömegközlekedj.
     

    2. Ne dobd szemétbe az ételmaradékot! – az ételhulladék nagy részének nem is járt le a szavatossága. Ésszerűen töltsd meg a kamrádat, hűtődet. Használd fel okosan a felhalmozott élelmiszereket. Tervezz! Az élelmiszer maradékokat add rászorulóknak, a nem fogyasztható részek (zöldségek héja pl.) állati fogyasztásra alkalmas.
     

    3. Ne kérj zacskót! – készülj tudatosan a vásárlásra. Piacra, boltba vidd el a kosaradat, vagy a saját kis textil bevásárlótáskádat. A gyümölcsöt, zöldséget nem kell egyenként kis műanyag zacskókba csomagolni.
     

    4. Részesítsed előnyben a helyi termelők áruit! – minél rövidebb szállítási lánca van egy terméknek, annál környezetkímélőbb módon jutott el hozzád. Kevesebb üzemanyag felhasználással járt, hogy a polcra került. Arról nem is beszélve, mennyivel finomabb is tud lenni egy házi lekvár, vagy milyen szép is a szomszéd Bözsi néni tyúkjának tojása, ami ellenőrzött körülmények közül jut el hozzád.

     

    És hogyan lehet már óvodás korban is játékosan is rászoktatni a gyerekeket a zöld szemléletre?

     

    • papírgyűjtéssel
    • otthon vagy az óvoda udvarán fák, virágok, palánták ültetésével, gondozásával
    • erdei sétával, ahol közösen összegyűjtjük az eldobott hulladékokat, séta közben megismerkedünk az erdő élővilágával
    • saját madáretetővel, ahol tanulmányozhatjuk a vendégségbe érkező madarakat
    • szelektív hulladékgyűjtéssel – a szelektív edényekre a különböző jeleket megrajzoltathatjuk a gyerekekkel.
    •  

      Vigyázzunk a Földre, mert az unokáinktól kaptuk kölcsön!

       

      A cikk írója: Márk Sarolta

       

       

      források:
      https://www.dosomething.org/us/facts/11-facts-about-earth-day

      https://mentalfloss.com/article/78560/10-fascinating-facts-about-earth-day

      https://www.softschools.com/facts/holidays/earth_day_facts/156/

      https://www.thoughtco.com/all-about-earth-day-606790

      https://inhabitat.com/fascinating-earth-day-facts-that-you-may-not-know/

      https://www.ferratum.fi/blog/maan-paiva-5-vinkkia-hiilijalanjaljen-pienentamiseen

      https://www.maviz.org/ma_van_a_fold_napja

      https://fna.hu/mittehetsz

      https://www.theworldcounts.com/stories/amazing_environmental_facts

      https://www.huffingtonpost.com/2013/11/23/environment-facts_n_4318799.html

      https://hugas.met.com/hu/erdekessegek/mennyi-ido-alatt-bomlanak-le-a-kulonbozo-hulladekok/112

      Vélemény, hozzászólás?

Az oldal sütiket használ, hogy a legjobb élményt nyújtsa. Az Sütik elfogadása gombra kattintva fogadhatja el.