Ahogyan korábban ígértem, beszámolok nektek az adventi hangolódásunkról a kiskamasz lányokkal.
Hétköznaponként tervezgetünk, és ha kell vásárolunk, de igyekszünk az itthon található anyagainkat is felhasználni, vagy gyűjteni ha lehet.
Az első filmnézős estéről csak néhány tényt közölnék.
„Az első karácsonyunk” című filmet választotta Nóri.
Hannának sürgős olvasnivalója akadt, mert a könyvtári könyvet másnap vissza kellett vinnie…
Nórival és a párommal kitartottunk.
Majdnem idilli volt a hangulat, amikor nem elég hogy Nóri kolbászt kezdett majszolni, meghallottam a hátam mögül a szotyi reccsenését…
Na, gondoltam lehet az egy hónap nem lesz elég.
Hoztam nektek 2 egyszerű receptet és néhány képet kedvcsinálónak.
Az elsőre nagyon kíváncsi voltam, mert csak 2 összetevője van: almaszósz és őrölt fahéj.
1 bögre almaszószhoz 1 bögre fahéj kell. (Tudom, tudom az sok tasak… Metróban és Goods Market boltokban is lehet kapni nagy kiszerelésben. Az almaszószt pedig hámozott almából botmixer segítségével állítottam elő, de Aldiban és Lidlben is lehet készen venni.)
Összegyúrjuk, 8-10 mm vékonyra nyújtjuk.
Vékonyabbra nem érdemes, mert akkor nagyon könnyen deformálódik.
A sütőben 50 fokon kopogósra szárítottam.
Kicsit sorjásak lettek, ezért késsel lekapirgáltuk őket, hogy szebbek legyenek.
Szerintem teljesen úgy néz ki, mintha süti lenne.
A lyukak túl picik lettek, azzal még fogunk szenvedni, mire mindre akasztó kerül.
A következő recept sem bonyolult.
2 bögre szódabikarbóna
1 bögre kukoricakeményítő
1 bögre víz
Ha világos barnát szeretnétek, akkor ehhez is adhattok fahéjat, kakaót, vagy szegfűszeget.
Mi fahéjat használtunk az egyik adagnál, a másikat hófehérre hagytuk.
Csomómentesre keverjük és folyamatos keverés mellett elkezdjük főzni közepes lángon.
Lesznek pillanatok amikor megbánjátok, hogy hozzáfogtatok, de abszolút megéri.
Addig ne adjátok fel, amíg krumplipüré állagú nem lesz a masszátok.
Szedjétek ki egy kicsit hűlni és ha már tudtok bánni vele, nyújtsátok ki, de ezt sem érdemes nagyon vékonyra, mert akkor a száradásnál hullámosodni fog.
Csak a fehéreknél jutott eszünkbe, hogy lehetne nyomatot is tenni rá.
Azok nagyon tetszenek. Egy tuja ágat nyomtunk bele, amikor már kinyújtottuk.
És a lyukakat szívószállal készítettük. Ezt nagyon javaslom nektek is…
Végül készült még egy prototípus fahéj fenyőcske is. Szerintem aranyos lett. Egész fahéj rudakat vágtunk méretre és ragasztópisztollyal fenyő formájúra ragasztottuk.
Pici masnival és egy hungarocell golyóval díszítettük.
Karácsonyig még biztosan készítünk hasonló natúr díszeket.
Azon agyalok, hogyan tehetném vízállóvá őket, mert a lányok azt mondták ne vegyünk fát, hanem díszítsük fel az udvaron a fenyőfánkat. Sajnálják őket. (Igazából én is, de eddig miattuk volt fánk, igaz gyökeres, amit aztán hiába ültettünk ki…)
Ha van ötletetek, vagy javaslatotok, hogy miket készíthetnénk még esetleg ajándékba, írjátok meg kommentben és választunk belőle.
Tuti aprósüti recept is jöhet. 
Legközelebb azt is hozok nektek.
Annyit jegyeznék még meg a végén, hogy ez a hétköznapi „majd én lelassítok” dolog nem könnyű, de a lányok egyre többet segítenek. 
Cikk szerzője: Szomor Márta
